Először ezt a nevet találtam: Pierre Hantaï, csembalón játszik, a medici.tv-n látható. De miért írja így a nevét? Aztán gyorsan kiderül, hogy apja Hantai Simon festőművész, a túlzott elfranciásodás (vö. szarkozi) ellen védekezve tette fel a két pontot az i-re (meg egy kis extra trademarknak is jó lehetett). Nos, Simon 1922-ben született Bián, nyolcévesen diftéria miatt időlegesen megvakult (később azt mondta, hogy ez az élmény hozzásegítette saját festői stílusának megtalálásához). Budapesten végzett a Képzőművészeti Főiskolán (hm, lehet, hogy nem így hívták akkor), majd Rómába ment ösztöndíjjal. 1948-ban hazahívta a minisztérium, de ő attól tartott, hogy kötelező moszkvai művészeti átképzésre kellene mennie, inkább Párizsnak vette az irányt. Némi nélkülözés után 1953-ban már önálló kiállítása volt. A 60-as években fejlesztette ki önálló technikáját, a hajtogatást. Életmű-kiállítása a Pompidou Központban volt 1976-ban, 1982-ben ő képviselte Franciaországot a Velencei Biennálén. Ezután visszavonult a nyilvánosságtól: nem szerepelt a médiában, nem rendezett kiállítást, eltűnt. Azt mondta, hogy zavarja a nyilvánosság a művészi munkáját. Munkáit a világ legnagyobb múzeumai őrzik, aukciókon képei elképesztő összegekért cserélnek gazdát. 85 éves korában halt meg, magyar lapok is beszámoltak a hírről. Bár Magyarországra soha nem tért vissza, volt kollégák és ismerősök ébren tartják emlékét. Őt gyermeke van, a már említett Pierre, Marc és Jerôme is zenész, Daniel orvos, Anna régész.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése