Már megint nem figyeltem. Aaron Ciechanover, Irwin Rose és Avram Hersko megosztva kapta a kémiai Nobel-díjat 2004-ben az “ubikvitin-mediálta fehérjebomlás felfedezéséért”. Avram Hersko Herskó Ferencként született Karcagon 1937-ben. Gyerekkora hazánk szerető, ha néha fojtogató ölelésében telt: apját munkaszolgálatra vitték, majd orosz fogságba esett, őt magát gettóba zárták, majd deportálták, szerencsére nem Auschwitzba kerültek, hanem egy Bécs melletti táborba. A háború után apja hazatért a fogságból és 1950-ben a család kivándorolt Izraelbe. Ott Avram orvosi egyetemet végzett, és tudományos munkáját Izraelben és az Egyesült Államokban folytatta. A rendszerváltás óta gyakran hazalátogat Magyarországra, Karcagra, a rokonokhoz, akik bevallják, hogy nem teljesen értik, mit fedezett fel a Ferenc, de attól még nagyon tisztelik. Viszonya Magyarországhoz - érthetően - ellentmondásos: "nem szereti, de nem is utálja Magyarországot", egyik fia a budapesti orvosi egyetemre járt. És persze nyert egy rakat díjat és öröm olvasni az önéletrajz vázlatot, amit a Nobel-díj alkalmából írt: egy boldog ember. “Ha visszanézek az életemre, elámulok, milyen szerencsés voltam mind magánéletemben, mind a tudományos karrierem során. Miután megmenekültek a holokausztból, szüleim szép kort értek meg Izraelben. Nagyon boldog vagyok a feleségemmel, gyerekeimmel és unokáimmal. Nagy szerencsém volt, hogy kiváló mentoraim voltak a tudományos munkámban, és képes voltam komoly eredményekhez felhasználni a tudásomat. Ha még béke is volna világban, beleértve Izraelt és szomszédait, tökéletesen elégedett lennék.”
Szóval ez az ubikvitin arról kapta a nevét, hogy egy olyan fehérje, ami mindenütt (ubique, latinul) ott van. Az csinálja, hogy megjelöli azokat a fehérjéket, amelyek nem kellenek, és így egy enzim le tudja bontani őket. Ha jobban értettem, mint a karcagi rokonok. Na és ezt a folyamatot írta le szépen Avram Hersko. De persze most, itt, ebben a blogban szóljunk a kételyeinkről is. Mert igen, Ferenc Magyarországon született, beszél magyarul, rokonai élnek itt, és mégis, mire vágunk fel a Nobel-díjára? Kertészt meg lazán lezsidózzuk? Nézzük csak meg, hogy felszaporodtak a cikkek róla, milyen gátlástalanul magyarkodnak a cikkek a nevével, meg hogy ő a 14. magyar származású Nobel-díjas (bár ahogy egy kiváló szerző megállapította, közülük összesen ketten repültek Magyarországról Stockholmba, átvenni a díjat: Szent-Györgyi Albert és Kertész Imre. A többiek már máshol éltek.) Aztán nem kell sokat kutakodni az internet segglyukában, hogy mindenféle szörnyűséget találjunk: úgy tűnik, semmit sem tanulunk. Abból meg nem lesz Nobel-díj.
Szóval ez az ubikvitin arról kapta a nevét, hogy egy olyan fehérje, ami mindenütt (ubique, latinul) ott van. Az csinálja, hogy megjelöli azokat a fehérjéket, amelyek nem kellenek, és így egy enzim le tudja bontani őket. Ha jobban értettem, mint a karcagi rokonok. Na és ezt a folyamatot írta le szépen Avram Hersko. De persze most, itt, ebben a blogban szóljunk a kételyeinkről is. Mert igen, Ferenc Magyarországon született, beszél magyarul, rokonai élnek itt, és mégis, mire vágunk fel a Nobel-díjára? Kertészt meg lazán lezsidózzuk? Nézzük csak meg, hogy felszaporodtak a cikkek róla, milyen gátlástalanul magyarkodnak a cikkek a nevével, meg hogy ő a 14. magyar származású Nobel-díjas (bár ahogy egy kiváló szerző megállapította, közülük összesen ketten repültek Magyarországról Stockholmba, átvenni a díjat: Szent-Györgyi Albert és Kertész Imre. A többiek már máshol éltek.) Aztán nem kell sokat kutakodni az internet segglyukában, hogy mindenféle szörnyűséget találjunk: úgy tűnik, semmit sem tanulunk. Abból meg nem lesz Nobel-díj.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése